Amint azt bizonyára már mindenki észrevette, nem minden terméket itthon állítanak elő, ami itthon kapható. Magyarország, mint a világ minden országa, kereskedelmi kapcsolatokat ápol más országokkal. A nemzetközi kereskedelemnek különböző indítékai lehetnek.
Ilyenek:
1. Abszolút hiányok: Magyarországnak abszolút hiánya van kőolajból, szükségleteinket nem tudjuk fedezni a hazai készleteinkből, ezért importra szorulunk belőle. Az import egy olyan kereskedelmi tevékenység, mely során külföldön előállított terméket vagy szolgáltatást vásárolunk. Az export ennek a fordítottja, külföldre adjuk el az itthon megtermelt javakat. Ausztriának hiánya van termőföldből, emiatt nem tudnak elegendő mennyiségű élelmiszert előállítani, így mi mezőgazdasági termékeket exportálunk számukra.
2. Méretgazdaságosság kihasználása: ilyen például a film és szórakoztatóipar az Egyesült Államokban, azon belül is Hollywoodban, de ide lehet még sorolni rengeteg gépipari és mezőgazdasági tevékenységet is. Ha például van 100 mezőgazdasági munkásunk, és egy hektár földünk, nagyon kevés lesz az egy munkásra jutó hozzáadott érték. Viszont, ha arra a 100 munkásra már 100 hektár föld jut, akkor ez az érték már sokkal magasabb lesz.
3. Termékdifferenciálás, iparágon belüli kereskedelem: ennek jó példája a járműipar. Különböző országokban végzik a magas és az alacsony szakértelmet igénylő alkatrészek előállítását. Ahol magas szakértelemre van szükség, ott magasabb bérezésre is. Az olyan alkatrészeket azonban, melyeknél nem fontos szempont a szakértelem, olyan országokban állítják elő, ahol alacsonyabb bérezést tudnak adni a munkásoknak.
4. A komparatív előnyök kihasználása: ahhoz, hogy ezt megérthessük, előbb meg kell értenünk, mit jelentenek az abszolút előnyök. Tegyük fel, hogy Németország egy hektáron 2 tonna búzát tud előállítani, míg Svájc csupán egyetlen tonnát. Így Németországnak abszolút előnye van a búzatermelésben. Most tegyük fel, hogy Németország 1,5 tonna komlót tud előállítani egy hektáron, míg Svájc csupán 0,8-at. Látható, hogy Németországnak mindkét termék esetében abszolút előnye van Svájchoz képest, de azt mondjuk, ebben a helyzetben Svájcnak komparatív előnye van komló termelésben, mivel kisebb az abszolút hátránya. Ilyenkor Németország a búza, míg Svájc a komló termelésre fog szakosodni. Tisztázzuk az alternatív költség fogalmát: egy termék előállításának alternatív költsége a termelés egységnyi növekedése folytán a másik termék feláldozott mennyisége. Egy országnak komparatív előnye van egy adott termékből, ha előállításának ott kisebb az alternatív költsége.
Nézzünk egy másik példát, hogy jobban megérthessük ezt a problémát. Legyen most is két ország, Magyarország és Franciaország, melyek búzával és borral kereskednek. Magyarországon 1 mázsa búza alternatív költsége két hektoliter bor, míg Franciaországban 1 mázsa búza alternatív költsége 3 hektoliter bor. Tehát Magyarországnak komparatív előnye van búzatermelésben, Franciaországnak bortermelésben. Ha kihasználjuk a komparatív előnyöket, terméktöbbletet kaphatunk. Ha Magyarország 100 egységgel növeli a búzatermelést, akkor 200-zal csökken a bortermelése. Mivel Magyarország növelte a búzatermelést, ezért Franciaország 100-zal csökkentheti. Ez viszont azt eredményezi, hogy a bortermelése 300-zal nő. Jól látható, hogy ez 100 hektoliter bortöbblethez vezet a világpiacon az eredeti állapothoz képest, és találhatunk olyan igazságos elosztást, mely során mindkét ország jól jár ezzel.
A valóságban persze, ahogy az lenni szokott ez nem ilyen egyszerű. A kereskedelemnek költségei vannak (szállítás, környezeti terhek), és a kereskedelembe a különböző vámok, kvóták és támogatások is beleszólnak.
- Ezeket azért vetik ki a kormányok, mert védeni és támogatni akarják saját termelőiket, vagy, mert egy nagyobb ország rákényszeríti őket. Kétségtelen viszont, hogy a nemzetközi kereskedelem révén növelhető a világ és az egyes országok jóléte.