Manapság általánosnak vesszük, hogy ha valamilyen egészségügyi problémánk adódik, csak bemegyünk a kórházba és ott ingyenesen ellátnak. Ez a fajta egészségügyi rendszer azonban a múlt század közepéig nem volt ennyire magától értetődő, és a világ számos pontján még ma sem ilyen egyszerű az emberek élete. A mai, járvánnyal sújtott helyzet miatt otthon ülve megfogalmazódhat bennünk a kérdés, hogyan is alakultak ki az egészségügyi rendszerek, vajon miért működik jobban „nyugaton” az egészségügy (egyáltalán jobban működik-e)?
- Az egészségügyi rendszerek kialakításával, felülvizsgálatával és javításával az orvosokon kívül egészségügyi közgazdászok foglalkoznak. És hogy mi is pontosan az egészségügyi közgazdaságtan?
A közgazdaságtan egyik ága, amelynek fő célja, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak és kormányzatoknak elemzésekkel szolgáljon a döntések meghozatalához. Miért is van erre szükség? Az erőforrásaink szűkösek és végesek, adott mennyiségű pénzből kell gazdálkodni, ezért fontos, hogy a legköltséghatékonyabb megoldásokat válasszuk, és azokat implementáljuk az egészségügybe. Minden költségnek következménye van a költségviselőre nézve. Alan Williams egészségügyi közgazdász, a York Egyetem volt professzora mondta: „A költségekkel foglalkozni etikátlan, nem foglalkozni a költségekkel etikátlan”.
- Felvetődhet bennünk egy egyszerűbb kérdés is, mi is az az egészség, mikor számít valaki egészségesnek?
Az orvosi modell definíciója szerint a betegség hiánya az egészség, míg a WHO 1948-ban lefektetett alkotmánya szerint teljes testi, szellemi és szociális jólét, nem pusztán a betegség hiánya. Az egészséget – mondjuk egy autóval ellentétben – nem lehet megvenni, eladni vagy felosztani. Azonban helyes táplálkozással, rendszeres testedzéssel meg lehet növelni az egészégben töltött éveink számát. Jelentős költségeket spórolna meg mind egyéni, mind társadalmi szinten, ha mindenki odafigyelne ezekre az alapvető dolgokra. Gondoljunk csak bele, ha kórházba kerülünk, nem csak az ellátásunknak lesz költsége, hanem annak is, hogy addig kiesünk a munkaerőpiacról, lábadozásunk ideje alatt nem tudunk dolgozni. Természetesen egy konditermi bérletnek is van költsége, de ez akár évekkel is meghosszíthatja az élettartamunkat, így nekünk kell eldönteni, mennyit ér számunkra plusz egy egészségben eltöltött életév.
- Sajnos azonban elkerülhetetlen, hogy életünk során valamikor orvosi ellátásra szoruljunk. Ekkor legtöbben az állami kórházakat választjuk, ahol ingyenesen kapunk ellátást.
Vagy mégsem? Minden munkavállaló fizet egészségbiztosítási járulékot, melyet fizetéséből vonnak le. Ennek a rendszernek az elődjét először az egyesített Németországban vezette be Bismarck kancellár az 1800-as évek végén. Ő törvényeket hozott a betegségbiztosításról, az üzemi baleseti biztosításról, illetve az öregségi és rokkantsági biztosításról. Ennek kettős célja volt: javítani a munkásosztály helyzetét, ezzel pedig megakadályozni a kommunista eszmék terjedését. Eközben az Egyesült Államokban is beindultak a magán egészségbiztosítók.
Hazánkban az ezredforduló környékén jelent meg az országos betegbiztosítás, ez a rendszer azonban még jelentős eltért a jelenlegitől. A következő nagy lépcsőfok a Szovjetunióban volt az első világháború után, a kommunisták hatalomra kerülését követően. Itt mindenkinek ingyenes ellátás járt, melynek költségeit az állam és a vállalatok állták (melyek szintén állami kézben voltak). A későbbi szovjet blokk országaiban, így hazánkban is ennek a rendszernek a továbbfejlesztett változata van érvényben mind a mai napig. És éppen ezért, a szovjet kötődés miatt ódzkodik ettől a rendszertől az Egyesült Államok, amely ehelyett egy sokkal költségesebb és kevésbé hatékony rendszert alkalmaz, amelyben egy egyszerű csonttörés után is komoly pénzeket fizethet az ember. Messze itt a legnagyobb az egy főre jutó egészségügyi kiadás költsége az egész világot figyelembe véve, mégis a várható élettartam elmarad a fele ennyit költő Japánétól. Hazánkban, bár sokszor érezzük azt, hogy nem működik megfelelően a rendszer, meglepően hatékony az ellátás, a várható élettartam alig marad el a nyugat-európai átlagtól, azonban egy főre vetítve sokkal kevesebbet költünk. Az persze már megint más kérdés, milyen minőségűek ezek az életévek, hiszen míg azt látjuk, hogy egy német nyugdíjas körbeutazza a világot, ez a magyar nyugdíjasokra nem jellemző, és nem csak a jóval alacsonyabb nyugdíjak miatt.
- Minél többet költünk egészségre, annál kisebb hozzáadott értéke lesz plusz 1 dollárnak.
Gondoljunk csak bele, a világ rusztikusabb helyein egy egyszerű, pár dollár értékű klórtabletta évekkel, akár évtizedekkel képes meghosszabbítani egy-egy ember életét csupán azáltal, hogy a kútba dobva iható minőségű vizet biztosít a falu lakóinak, és ezzel megvédi őket a fertőzésektől. Nyugat-Európában pedig több száz dollár értékű plazmatévéket szerelnek a kórházi szobákba, melynek csak a komfortérzet javítása a célja, nem lesz tőle senkinek sem hosszabb élete.
Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy nem vagyunk jelentősen elmaradva a nyugati országoktól az egészségügyünket tekintve, de van hova fejlődni. Amerika példájából látjuk azonban azt is, hogy a több pénz nem minden esetben jelent hosszabb életet, fontos az is, hogy hogyan és mire költjük a rendelkezésre álló forrásokat.
Dr. Zrubka Zsombor munkája alapján